Az Integritással Rendelkező Egyén

A VALÓDI ÉRTELEMBEN VETT ALAPVETŐ OKTATÁS az önmagunk mély megértése; minden egyénben megtalálhatók a természet összes törvényei.

Aki meg akarja ismerni a természet minden csodáját, annak önmagában kell tanulmányoznia azokat.

A hamis oktatás csak az intellektus gazdagításával törődik, és ezt bárki megteheti. Nyilvánvaló, hogy pénzzel bárki megengedheti magának a könyvvásárlást.

Nem az intellektuális kultúra ellen szólalunk fel, csak a féktelen mentális halmozási vágy ellen.

A hamis intellektuális oktatás csak finom kibúvókat kínál az önmagunk elől való meneküléshez.

Minden tudós ember, minden intellektuális bűnös mindig csodálatos kibúvókkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy elmeneküljön önmaga elől.

A SPIRITUALITÁS NÉLKÜLI INTELLEKTUALIZMUSBÓL gazemberek születnek, és ők vezették az emberiséget a KÁOSZBA és a PUSZTULÁSBA.

A technika soha nem képes felkészíteni bennünket arra, hogy INTEGRÁLT, EGYSÉGES módon megismerjük önmagunkat.

A szülők iskolába, főiskolára, egyetemre, műszaki főiskolára stb. küldik gyermekeiket, hogy valamilyen technikát tanuljanak, valamilyen szakmát szerezzenek, hogy végül meg tudjanak élni.

Nyilvánvaló, hogy szükségünk van valamilyen technika ismeretére, szakmára, de ez másodlagos, az elsődleges, a legfontosabb az, hogy megismerjük önmagunkat, tudjuk, kik vagyunk, honnan jövünk, hová megyünk, mi létezésünk célja.

Az életben minden van, örömök, szomorúságok, szerelem, szenvedély, gyönyör, fájdalom, szépség, rútság stb., és amikor tudjuk, hogyan kell intenzíven élni, amikor megértjük az elme minden SZINTJÉN, megtaláljuk a helyünket a társadalomban, megteremtjük saját technikánkat, sajátos élet-, érzés- és gondolkodásmódunkat, de az ellenkezője száz százalékban hamis, a technika önmagában soha nem eredményezheti a mély megértést, az igaz megértést.

A jelenlegi oktatás teljes kudarcot vallott, mert TÚLZOTT hangsúlyt fektet a technikára, a szakmára, és nyilvánvaló, hogy a technika hangsúlyozásával az embert mechanikus automatává alakítja, elpusztítja a legjobb lehetőségeit.

A képesség és a hatékonyság fejlesztése az élet megértése, az önismeret, az ÉN MAGAM folyamatának közvetlen észlelése, a saját gondolkodás, érzés, vágyakozás és cselekvés módjának alapos tanulmányozása nélkül, csak arra fog szolgálni, hogy növeljük saját kegyetlenségünket, saját önzésünket, azokat a pszichológiai tényezőket, amelyek háborút, éhséget, nyomort, fájdalmat okoznak.

A technika kizárólagos fejlesztése Mechanikusokat, Tudósokat, technikusokat, atomfizikusokat, a szegény állatokon kísérletezőket, pusztító fegyverek feltalálóit stb. eredményezett.

Mindezek a szakemberek, mindezek az atombombák és hidrogénbombák feltalálói, mindezek a viviszektorok, akik a természet teremtményeit kínozzák, mindezek a gazemberek, az egyetlen dolog, amire valójában jók, az a háború és a pusztítás.

Semmit sem tudnak ezek a gazemberek, semmit sem értenek az élet teljes folyamatából annak minden végtelen megnyilvánulásában.

Az általános technológiai fejlődés, a közlekedési rendszerek, a számológépek, a villanyvilágítás, az épületeken belüli liftek, mindenféle elektronikus agy stb. emberek ezreinek problémáit oldják meg, amelyek a létezés felszíni szintjén zajlanak, de az egyénbe és a társadalomba nagyszámú, még nagyobb és mélyebb problémát vezetnek be.

Kizárólag a FELSZÍNI SZINTEN élni anélkül, hogy figyelembe vennénk az elme különböző területeit és mélyebb régióit, valójában azt jelenti, hogy nyomort, sírást és kétségbeesést vonunk magunkra és gyermekeinkre.

Minden EGYÉN, minden ember legnagyobb szükséglete, legsürgetőbb problémája az élet INTEGRÁLT, EGYSÉGES formában való megértése, mert csak így tudjuk kielégítően megoldani minden bensőséges, különös problémánkat.

A technikai tudás önmagában soha nem tudja megoldani minden pszichológiai problémánkat, minden mély komplexusunkat.

Ha igazán EMBEREK akarunk lenni, INTEGRÁLT EGYÉNEK, PSZICHOLÓGIAILAG FEL KELL TÁRNUNK MAGUNKAT, mélyen meg kell ismernünk magunkat a gondolkodás minden területén, mert a TECHNOLÓGIA minden kétséget kizáróan pusztító eszközzé válik, amikor NEM ÉRTJÜK VALÓJÁBAN a létezés teljes folyamatát, amikor NEM ismerjük önmagunkat INTEGRÁLT formában.

Ha az INTELLEKTUÁLIS ÁLLAT VALÓJÁBAN szeretne, ha megismerné önmagát, ha megértette volna az élet teljes folyamatát, soha nem követte volna el az ATOM SZÉTHASÍTÁSÁNAK BŰNÉT.

Technikai fejlődésünk fantasztikus, de csak arra voltunk képesek, hogy növeljük agresszív erőnket, hogy elpusztítsuk egymást, és mindenütt terror, éhség, tudatlanság és betegségek uralkodnak.

Egyetlen szakma, egyetlen technika sem adhatja meg soha azt, amit TELJESSÉGNEK, IGAZI BOLDOGSÁGNAK nevezünk.

Mindenki az életben intenzíven szenved a munkájában, a szakmájában, a megszokott életvitelében, és a dolgok és elfoglaltságok az irigység, a pletykálás, a gyűlölet, a keserűség eszközeivé válnak.

Az orvosok világa, a művészek, a mérnökök, az ügyvédek világa stb., e világok mindegyike tele van fájdalommal, pletykákkal, versengéssel, irigységgel stb.

Önmagunk megértése nélkül a puszta elfoglaltság, munka vagy szakma fájdalomhoz és kibúvók kereséséhez vezet. Néhányan alkoholon, kocsmán, csárdán, kabarékon keresztül keresnek menekülést, mások kábítószereken, morfinon, kokainon, marihuánán keresztül akarnak menekülni, megint mások pedig a kéjvágyon és a szexuális degeneráción keresztül stb.

Amikor az egész ÉLETET egy technikára, egy szakmára, egy rendszerre akarjuk redukálni, hogy pénzt és még több pénzt keressünk, az eredmény unalom, bosszúság és a kibúvók keresése.

INTEGRÁLT, teljes EGYÉNEKKÉ kell válnunk, és ez csak úgy lehetséges, ha megismerjük önmagunkat és feloldjuk a PSZICHOLÓGIAI ÉNT.

Az ALAPVETŐ OKTATÁS amellett, hogy ösztönzi a megélhetéshez szükséges technika elsajátítását, valami fontosabbat kell megvalósítania, segítenie kell az embert abban, hogy megtapasztalja, érezze a létezés folyamatát annak minden aspektusában és az elme minden területén.

Ha valakinek van mondanivalója, mondja el, és ez a mondás nagyon érdekes, mert így mindenki megteremti a saját stílusát, de idegen stílusokat tanul meg anélkül, hogy közvetlenül megtapasztalta volna az életet annak INTEGRÁLT formájában; csak a felszínességhez vezet.